Az oldalon található segédanyagokban esetlegesen előforduló hibákért nem vállalok felelősséget!
Jegyzetek
MENÜ

Leggyakoribb beugró kérdések:

 

v     Alapelvek felsorolása:

  • érdekképviselethez való jog
  • szabadsághoz való jog
  • pihenőidőhöz való jog
  • munkához való jog
  • együttműködési kötelezettség elve
    • jóhiszeműség és tisztesség követelménye a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során
  • tájékoztatási kötelezettség
  • munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme
  • rendeltetésszerű joggyakorlás elve
  • diszkrimináció tilalma

v     Munka törvénykönyvében megfogalmazott alapelvek:

  • együttműködési kötelezettség
    • jóhiszeműség és tisztesség követelménye a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során
  • tájékoztatási kötelezettség
  • munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme
  • rendeltetésszerű joggyakorlás elve
  • diszkrimináció tilalma

v     Mikor érvénytelen a jognyilatkozat, és mik a jogkövetkezményei?

  • Érvénytelen az a jognyilatkozat, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik

Jogkövetkezményei:

  • ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg,
  • az addig keletkezett jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna,
  • az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni,
  • a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni,
  • ha kár keletkezett, a kártérítési felelősség szabályainak alkalmazása.

v     A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:

  • személyi alapér
  • munkakör
  • munkavégzés helye

 

v     Mit tartalmaz a tájékoztató?

  • irányadó munkarend
  • munkabér egyéb elemei
  • bérfizetés napja
  • munkába lépés napja
  • rendes szabadság éves mértékének számítási módja, és kiadása
  • a felmondási idő megállapításának szabályai
  • a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
  • ha van, akkor a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezése, üzemi tanács, üzemi megbízott, központi üzemi tanács van-e

 

v     A munkaszerződés tartalmi elemei:

Azok az adatok, amelyek

  • nélkülözhetetlenek
  • lényegesek
    • objektív
    • szubjektív
  • természetesek
  • eshetőlegesek
  • egyéb megállapodás szerintiek

 

v     Mikor jár végkielégítés?

  • Munkáltatói rendes felmondás esetén;
  • munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén;
  • ha a munkavállaló legalább három évet eltöltött a munkáltatónál;

kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjas.

v     Mi történik akkor, ha a 3 hétre kötött határozott idejű munkaszerződés lejártával a munkavállaló a felettese tudtával, akár csak egy napot is tovább dolgozik?

A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időtartamra eredetileg létrehozták

v     Alapszabadság éves mértéke:

20 munkanap.

(A munkavállaló

a) huszonötödik életévétől huszonegy;

b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;

d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;

e) harmincötödik életévétől huszonöt;

f) harminchetedik életévétől huszonhat;

g) harminckilencedik életévétől huszonhét;

h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

j) negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.)

 

v     Betegszabadság éves mértéke:

Naptári évenként tizenöt munkanap.

 

v     Munkabérből való levonás szabályai:

A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet

v     A jogalap nélkül kifizetett munkabér a munkavállalótól meddig és milyen módon követelhető vissza?

  • a munkavállalótól hatvan napon belül
  • írásbeli felszólítással
  • az általános elévülési időn belül, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

v     Kollektív vita-megoldási módok:

  • egyeztető tárgyalás
  • közvetítő személy igénybevétele
  • döntőbíráskodás

v     Mikor köteles a munkáltató végkielégítést fizetni?

Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, kivéve, ha nyugdíjas, és legalább 3 éve fennáll a munkajogviszony.

v     Mikor szüntethető meg a munkajogviszony rendkívüli felmondással?

Ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

v     Mennyi a rendkívül felmondás joga gyakorlásának objektív határideje?

A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számítva legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

v     A munkáltató munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért való felelőssége:

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel, kivéve azért, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

v     A munkavállaló gondatlan károkozásakor a kártérítés mértéke:

  • egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg
  • Kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérően is szabályozhatja
  • munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet
  • gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.

v     Nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó szabályok rendkívüli és rendes felmondás esetén, speciális szabályok:

  • munkáltató nem köteles indokolni a rendes felmondását
  • nem jár végkielégítés
  • nem érvényesülnek a felmondási védelem esetei

 

v     Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között?

  • Munkaképes állapot megőrzése mellett ügyelet esetén a munkáltató által, készenlét esetén a munkavállaló által meghatározott, de elérhető helyen és ideig kell rendelkezésre állni.
  • Naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra ügyelet, és egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.
  • Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.

v     Köztisztviselővel és közalkalmazottal szemben mikor kell a Munka törvénykönyvét alkalmazni?

Ha közalkalmazott esetén nincs a Kvj-ben rá vonatkozó szabály, akkor (ha a Kvj nem tiltja) automatikusan az Mt-t alkalmazzuk. Köztisztviselők esetén akkor, ha a Ktv. kifejezetten elrendeli.

v     Mit követelhet a munkavállaló, ha a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, és nem kéri a továbbfoglalkoztatását?

  • Legalább kettő, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetését
  • meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát, kivéve azt a részét, amely máshonnan megtérült
  • megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is

v     Mit követelhet a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg?

  • A munkavállaló köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
  • Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
  • Kártérítést.

 

v     Próbaidő tartama:

A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

 

Asztali nézet