Leggyakoribb beugró kérdések:
v Alapelvek felsorolása:
- érdekképviselethez való jog
- szabadsághoz való jog
- pihenőidőhöz való jog
- munkához való jog
- együttműködési kötelezettség elve
- jóhiszeműség és tisztesség követelménye a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során
- tájékoztatási kötelezettség
- munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme
- rendeltetésszerű joggyakorlás elve
- diszkrimináció tilalma
v Munka törvénykönyvében megfogalmazott alapelvek:
- együttműködési kötelezettség
- jóhiszeműség és tisztesség követelménye a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során
- tájékoztatási kötelezettség
- munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme
- rendeltetésszerű joggyakorlás elve
- diszkrimináció tilalma
v Mikor érvénytelen a jognyilatkozat, és mik a jogkövetkezményei?
- Érvénytelen az a jognyilatkozat, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik
Jogkövetkezményei:
- ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg,
- az addig keletkezett jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna,
- az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni,
- a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni,
- ha kár keletkezett, a kártérítési felelősség szabályainak alkalmazása.
v A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
- személyi alapér
- munkakör
- munkavégzés helye
v Mit tartalmaz a tájékoztató?
- irányadó munkarend
- munkabér egyéb elemei
- bérfizetés napja
- munkába lépés napja
- rendes szabadság éves mértékének számítási módja, és kiadása
- a felmondási idő megállapításának szabályai
- a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
- ha van, akkor a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezése, üzemi tanács, üzemi megbízott, központi üzemi tanács van-e
v A munkaszerződés tartalmi elemei:
Azok az adatok, amelyek
- nélkülözhetetlenek
- lényegesek
- természetesek
- eshetőlegesek
- egyéb megállapodás szerintiek
v Mikor jár végkielégítés?
- Munkáltatói rendes felmondás esetén;
- munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén;
- ha a munkavállaló legalább három évet eltöltött a munkáltatónál;
kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjas.
v Mi történik akkor, ha a 3 hétre kötött határozott idejű munkaszerződés lejártával a munkavállaló a felettese tudtával, akár csak egy napot is tovább dolgozik?
A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időtartamra eredetileg létrehozták
v Alapszabadság éves mértéke:
20 munkanap.
(A munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.)
v Betegszabadság éves mértéke:
Naptári évenként tizenöt munkanap.
v Munkabérből való levonás szabályai:
A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet
v A jogalap nélkül kifizetett munkabér a munkavállalótól meddig és milyen módon követelhető vissza?
- a munkavállalótól hatvan napon belül
- írásbeli felszólítással
- az általános elévülési időn belül, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
v Kollektív vita-megoldási módok:
- egyeztető tárgyalás
- közvetítő személy igénybevétele
- döntőbíráskodás
v Mikor köteles a munkáltató végkielégítést fizetni?
Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, kivéve, ha nyugdíjas, és legalább 3 éve fennáll a munkajogviszony.
v Mikor szüntethető meg a munkajogviszony rendkívüli felmondással?
Ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
v Mennyi a rendkívül felmondás joga gyakorlásának objektív határideje?
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számítva legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
v A munkáltató munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért való felelőssége:
A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel, kivéve azért, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.
v A munkavállaló gondatlan károkozásakor a kártérítés mértéke:
- egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg
- Kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérően is szabályozhatja
- munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet
- gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.
v Nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó szabályok rendkívüli és rendes felmondás esetén, speciális szabályok:
- munkáltató nem köteles indokolni a rendes felmondását
- nem jár végkielégítés
- nem érvényesülnek a felmondási védelem esetei
v Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között?
- Munkaképes állapot megőrzése mellett ügyelet esetén a munkáltató által, készenlét esetén a munkavállaló által meghatározott, de elérhető helyen és ideig kell rendelkezésre állni.
- Naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra ügyelet, és egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.
- Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.
v Köztisztviselővel és közalkalmazottal szemben mikor kell a Munka törvénykönyvét alkalmazni?
Ha közalkalmazott esetén nincs a Kvj-ben rá vonatkozó szabály, akkor (ha a Kvj nem tiltja) automatikusan az Mt-t alkalmazzuk. Köztisztviselők esetén akkor, ha a Ktv. kifejezetten elrendeli.
v Mit követelhet a munkavállaló, ha a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, és nem kéri a továbbfoglalkoztatását?
- Legalább kettő, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetését
- meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát, kivéve azt a részét, amely máshonnan megtérült
- megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is
v Mit követelhet a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg?
- A munkavállaló köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
- Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
- Kártérítést.
v Próbaidő tartama:
A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.